2024. október 18., péntek

Vasile Alecsandri: Láttál már sast…?












Láttál már sast az égen, felhők közt, messze, messze, 
hol új és mérhetetlen légkört kutathat át? 
Lásd, így száll büszke lelkem a végtelenbe veszve, 
ha távolból megérzem szíved sugallatát. 

Nézted már csendes este, hogy gyúl ki fent a lámpa, 
mely réteken világít, erdőkön át vezet? 
Lásd, így ragyog szememben a hűség tiszta lángja, 
ha megfogom szelíden fehér márványkezed. 

Figyelted már, hogy éjjel a fák miről regélnek, 
mikor szellők ringatják a rózsák illatát? 
Lásd, így dalolnak bennem a zengő költemények, 
ha álmaim homályán szépséged villan át. 

Az Úr mindenható fent: a sasnak szárnyat adhat, 
a földnek sárga lámpást és dalt, ha este lett — 
te bájt kaptál az égtől, titokzatos hatalmat, 
én szívet, érted égőt, forrót, szerelmeset.

Blanzi, 1845.

Fordította: Bardócz Árpád

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése