2024. október 1., kedd

Kántor Péter: A karantén idején

A karantén idején, 
amikor olyan rengeteget olvashattál, mint kamaszkorodban, 
csak valahogy hiányzott belőled a kamaszkori motiváltság, 
amikor főzött és takarított a világ, mint egy megszállott, 
és mindenki felhívta minden valaha-volt ismerősét,  

amikor Miami pálmafái közt addig fújt a vírusos szél, 
amíg be nem zárt a News Cafe is, 
véget vetve a sör melletti léha fecsegéseknek, 
te pedig sorra jártad a világ múzeumait a világhálón, 
vagy az nem te voltál?  

Amikor majdnem megnézted 
a Viszlát, Christopher Robin című filmet,
de mindig közbejött egy kézmosás, 
és gyanakodva nézegetted a lakásban a fénylő kilincseket, 
vajon mit szólna hozzájuk Bagoly?  

A karantén idején kiderült: 
a munka nem helyettesíthető semmivel se, 
és a szabadság nem más, mint örökké fájó seb. 
Eltelt két-három hónap. Belefáradtál a félelembe 
és a magányos szórakozásokba.  

Aztán, bár a vírus maradt, feloldották a karantént. 
Egy nap üzenet érkezett: 
Kimostam mindent. 
Space X megérkezett az űrállomásra.
Lemegyek sétálni egy kicsit.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése