Gál Sándor: a holnap törmeléke

őrzöm a vályogfalak árnyait 

a visszafordult időben 

s ha elgondolom 

mennyi omladék 

vár még rám 

s mennyi 

holnapi munka 

hogy megtisztuljon 

a belső tér — — 

mert minden ami 

ma még 

falként áll előttem 

törmelékké omolhat 

bármelyik hajnalon