most nem hangjegyek. Zenétlen
szárnypróbáik dörzshangja
a teret fel-felsérti. Minden nap
melegebb van, mégis azt hiszik,
ősz sürgeti részt venni valami
időszerűtlen szertartás el-elszédülő
vízszintesében. Azt hiszik, repülni
készülődnek, de várakozva, ahogy
felsorakoznak nagyok és kicsinyek
egy képzeletbeli narthex tengelyén
saját szárnyukban keresnek meleget.
Sorukra várnak,
mint a megkereszteletlenek,
csőrtátott fejük a rosszul számított
idő hiányglóriájában fénylik. Ülnek
egyvonalban. Ők a valódi
katekumenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése