2013. december 27., péntek

Szentmártoni János: Mátranováki emlék

Rokonoknál. Hegyek. Kacsák. Szalonnasütés.
Gyerekkor. Harapnivaló levegő. Álmok.
Annus néni reggelije: vajaskenyér, szalámi, tej.
Karcsi bácsi szépszál ember
- ebéd után rázendít a hegedűn.
Nyár. Kútvíz.
Palkó traktoron felvisz a hegyekbe.
Vadkantúrás. Agancsok villanása. Szárnyak.
A háza akkora, hogy a disznót
télen az előszobában vágják.
Két lánya van. Az egyik kicsi még.
A másik lerázhatatlan. Folyton a nyakamon.
Pár évvel fiatalabb: leküzdhetetlen korkülönbség.
Ugratom. Csúfolom tájszólását.
A fáskamrában megsúgom: író leszek.
Tágra nyílt, csillogó szempár.
Rövid nyáriruha. Szőkésbarna haj.
Ékszerfinom lábfej napban fürdetése.
Titkomat titokkal jutalmazza:
a falubeli fiúk féltékenyek rám.
Zavarom felfújt szavai: "nem érdekelsz, kicsi lány".
Sírásra görbülő szivárvány.
Könnymegelőző taktika: farönkre magnó.
Tánc. La isla bonita.
Tánc. Tánc a délutáni fényben. Utazás előtt.
Tánc. Táncol. Nekem. Csak nekem.

A vonaton ülve, és aztán még évekig,
érzem, igen: szerelem ez.
Hogy ez a szerelem.