s klorofiltesttel ecsetel a reggel
atomjaira hullt korunk turista-jelével
pointilista piktorom tekintetével
Mindenek Ura Szent Ösvényét járom
s kérdésekkel zaklatott magányom
belém gyanakvással festi önarcképét
érdemes-e embernek lenni
folyton folyvást harcosan szeretni
adni ki tegnap pofon vágott annak
kenyered magad mondva gondtalannak
szakadatlan megbocsátani
semmit felróni senkinek ártani
és juhar szil hárs s kőris között
kietlen sorsodon ilymód merengni
mikor nincs miről beszélgetni
nem vár este semmi sejtelem
másnak világol másé a nyár
s kilátásod sincs arra hogy kiált
az útról valaki és int
mehetnénk együtt is tovább
mert hosszú az út s rá az éjszakák
gyötrően hidegek s perzselőbb mint pokol
tűnt ifjúságra a kora öregkor
Szil juhar hárs és kőris mellett
Mindenek Ura szent ösvényén járva
hol képzelni sem lehet mást mint embert
és háromszor szent szent szent halált
mit Ember Fia tanított egykor
mégis emlékezz a régi Miatyánkra
Memento mori !- emlékezz Egy Halálra
az Ember Fiára és m a g á n y á r a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése