Kettőnk között halálod
feltörő kristály oszlop.
Lám fölénk nőtt halálod!
Hány sikkal, szöggel, éllel
mered fel nappal éjjel
ágaskodó magányba,
meredek árvaságba:
kéznek elérhetetlen,
szemnek felmérhetetlen.
Kettőnk között halálod
feltörő kristály oszlop.
Lám fölénk nőtt Halálod:
sok tükrös lappal, éllel,
sok kardéles szegéllyel
Tükrökben számolatlan
tükrözött változatban:
tükörben lépő képünk.
Képből a képbe lépünk.
Kettőnk között halálod
feltörő kristályoszlop.
Lám fölénk nőtt halálod!
Nézhetjük most már ketten,
te multból, én jelenben.
Körüljárhatjuk ketten,
te ma is énmellettem,
te szellemben, én testben:
de együtt mindenekben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése