Gyermekcséim!
Ott a pohár!
Ne igyatok a tenyeretekből!
De ha mégis,
kis gidáim,
mielőtt a csapra hajoltok,
nézzetek hátra!
Mert egyszer csak
szétcsapódik
árnyzizzenve a sötét,
s megreccsen,
mintha puha mancsok tapodnák,
fényetek a földön,
s lehet,
mire föleszméltek,
egy másik arc néz vissza
minden vízcsepp
szembogarából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése