2016. január 10., vasárnap

Pilinszky János: Vers a halotthoz

A perc a percnek tükre csak
és tartalmuk csakis te vagy,
magadra hagyva meztelen, -
lehullt a nyugtalan lepel:
a megmásító mozdulat.

Itt vállalnod kell önmagad,
itt nem lóbálhat rongyokat
örök valód fölött a szél.
Maradsz örökre kőkemény
s lezárt, akár a kárhozat.



1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Pont az ikerpáromra jellemző ez a gyönyörű vers. Ő nem halt meg, csak egy másik dimenzióba költözótt, ott vár engem az idők végezetéig.

Megjegyzés küldése