szeretnek, akikhez tartozom. Túl szűkre
ette a gondolat köreit, köréd.
Véletlen találkozás majd egy vasárnapi
utcán. De addig rengeteg zene,
addig friss hó e holdkráteren,
bomlott-övű nyár és ködfoltok jönnek.
Mintha egy kert végében történne mindez.
Mintha egyetlen házból járnék ki-be.
Olyan fiatal ma az arcod, ahogy a párnámon
csaknem ájultan fekszel,
hogy szinte könny szökik tőle a szívembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése