gyúlongva gyúló, gyullanó
akarat-szál, mért kell, hogy égjen?
Mért lobban fel, ha tudja, elég,
és mért tűnődik gyúlni elébb,
ha tehetetlen és vétlen?!
A fa, a foszfor, meg a kén:
részei remegése, a soha-én
molekula félsze, a semmi,
készteti magát lánggá remegni,
égni, félni, ugyanúgy, ahogy,
Gyujtó, gyúladok, gyulladozok
napról napra. Elégni. Lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése