2026. június 8., hétfő

Walter Benjamin: Utolsó vacsora












Mintha valaminek a végére érnék, csak nem tudom, minek. 
Vérnarancs telihold a júdásfa fölött. 
Holnap nagycsütörtök, 
                aztán nagypéntek, majd húsvét, teljes pompájában. 
A som apró kereszteket virágzik, 
Végig az utcán pedig 
                liliomok és nárciszok bólogatják püspöksüveges fejüket. 

Mintha elfogna az érzelgősség ilyen túlvilági dolgok kapcsán, 
De talán mégsem. Tudom, 
Hogy az a másik világ végtelen, 
                bárhol is legyen az. 
Mindenesetre amolyan ereklyetartó-este ez, 
Csontok pici dobozkákban, masnik az üveg alatt. 

Vagy lehet, hogy csak a néhány nappal ezelőtti 
               havazás miatt van, 
Olyan fehér volt a hó a fehér hóvirágokon. 
Mint azt őseink bátran elárulták, 
               te ölsz, vagy téged ölnek. 
Tavasz kikeményített előkében, 
A tél evőeszközével a kezében. Fagyos kegyelem. Vágj és burkolj! 

Tóth Bálint Péter fordítása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése