2026. június 8., hétfő

Weöres Sándor: Az Öreg Remete búcsúbeszéde

Valami olyan az Isten 
-- akihez megyek --, 
mint itt, előttünk, ez a Tó, 
mely, mint tudjátok, teljes egészében 
át nem fogható. 
De megmerülni benne: jó. 
Valami olyan az Isten 
-- akihez megyek --, 
mint egy hatalmas ország. 
Talán: Magyarország. 
De közületek vajon ki járta be 
valamennyi útját, 
hegyét meg dombját?  

Valami olyan az lsten 
-- akihez megyek --, 
mint a végtelen ég. 
Valaki felfedezte, nemrég, 
a távcsövét. 
Azóta tudjuk: nagyobb messziség 
és újra csillag van fejünk felett, 
és ha majd lesznek nagyobb távcsövek, 
lesznek új napok 
és nagyobb csillagok, l
ehet.  Valami olyan az lsten 
-- akihez megyek --, 
mint a szemfedő, 
mely ránk borul, örökre. 
De nem úgy, mint a lenti temető 
sárgálló rögje, 
hanem mint Kéz -- -- anyánké 
vagy apánké -- -- talán, 
amikor este magukhoz vontak 
a játék után. 
Térdükre vettek -- -- és megöleltek, 
csak úgy -- -- porosan.  

Testvérek, az Isten 
-- akihez megyek --, 
valami -- -- -- olyan -- -- --

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése