úgy rendelte :
a tetőre kiállj !
se fagyban, se szélben
meg ne retirálj !
Verjen a vihar !
Sorvadj el a napban.
De soha se mással :
de mindig magadban !
Aki odatette,
azért tette oda,
mert nagyon szerette.
Vad vihar - kezével
verte, ostorozta,
hogy azt a pogány lelkét,
azt a dacos lelkét
hófehérre mossa.
(Szentgothárd, 1928)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése