egy arcra villan, mielőtt kialszik,
Kezek érintik egymást a sötétben
futólag, mielõtt megmerevednek.
Szavakat mondunk.
Néhányuk el is ér egy-egy fülig,
egy ideig emlékeznek is talán rájuk.
Hosszában mérve életünk rövid,
függőlegesen mérve viszont végtelen,
megpendülő rost a halál izomzatában.
Csókolj hát most, még mielőtt
csókod már csak csontvázat érhet.
Hamarosan semmivé válsz ugyan,
de van még mindig ajkad
és van gyufád.
Sulyok Vince fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése