a régi házba és keresem
a kis fát, amit születésem napján
ültetett az apám.
Keresem az ikertestvéremet...
“Az a fa?
Fiam, magasra nőtt,
de gyümölcsöt nem hozott -
mondja a ház mostani gazdája. -
Még az árnyéka is beteges volt,
kivágtuk:
ilyen esetekben igazságos a fejsze...”
Így beszél
és kérdően néz a szemembe.
Vagy csak nekem tűnik úgy.
De örökre
emlékezetembe vésem a tekintetét,
amelyik mintegy felmér,
hátha én is olyan vagyok,
mint az a fa.
Dabi István ford.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése