2021. október 12., kedd

Petőcz András: Zárójelek

(" Egészen könnyű játékos lebegés. 
Ahogy végigheveredik ágyamon. 
Egészen könnyű játékos remegés. 
Ahogy végigsimítja testemet.") Különös hangokat adunk. - Különös furcsa hangokat. - Valaki 
nevet. - Valaki sír. - Valaki a felhők fölölt repül. -
                                Hallod a csendet? 
Ez itt harmónia?                                                  Ez itt nyugalom? 
                             Valaki végleg elbúcsúzott? 
(Uram adj néki békességet. 
Uram adj néki biztonságot. 
Uram bocsásd meg az én bűneimet. 
Uram bocsásd meg a mi vétkeinket. 
Uram könyörülj rajtunk.
Uram fogadd el tőlünk az áldozatot. 
Uram fogadd el tőlünk ezt a különös furcsa áldozatot. 
Uram szólitsd meg a fiaidat. 
Uram üdvözöld gyermekeidet. 
Uram mutasd meg kezeid hatalmát. 
Uram mutasd meg nagyságodat. 
Uram hirdesd ki az igéidet. 
Uram fordítsd el tőlünk e keserű poharat) 

(UramIsten bocsásd meg vakmerőségemet. 
                   bocsásd meg bűnömet. 
                   elfogadom a Te döntésedet. 
                   nem lázadok akaratod ellen. 
                   fordítsd hát el ezt a keserű poharat.) 

(Egészen különös lebegés. 
Köd és különös hangok. 
Milyen megfoghatatlanul könnyű itt minden. 
És milyen megfoghatatlanul nehéz. 
Valami távoli emlékeket. 
Valamiféle emlékeket idéz. 
Milyen kellemes nyugalom. 
Micsoda igazi nyugalom. 
Sűrű fekete fátyol borít. 
Megfogom lassan a kezedet. 
Nem létező felhőkezedet: 
Sűrű fehérlő fátyol borít. 
Úttalan utakon elindulok. 
Micsoda fény! 
Micsoda hatalmas fény! 
Megtalállak majd errefelé. Uram?) 
                                           (És ha arra? 
                                            És ha arra indulok?) 

(A halál az egy szomorú szürkűlő szoba. 
Félénk magányos merevedés. 
Mindenféle csatától idegen. 
Minden hazugságtól idegen. 
Végrehajtott sterilizáció. 
Létező sterilizáció. 
Kérdőjelek. Idézőjelek. 
Zárójelek. Jelek? 
Megbomlik minden. 
Bekövetkezik a nyelvrontás. 
A vers már régen nem a mai állapotokat tükrözi. 
Mindig másról beszél. 
És mindig nagyon egykedvűen. 
Szó nélkül. Lehajtott fejjel.) 
                                                     (Istenem fordítsd el tőlem a keserű poharat.) 
(Egy üres szobában valaki. 
Valaki vár. 
Vár és figyel. 
Én vagyok az utolsó áldozat. 
Belépnek a fegyveresek. 
Betoppannak és fenyegetőzni kezdenek. 
Ők az igazi magakelletők. 
Ők az igazi újjászületés. 
Lehanyatlanak és felnevetnek. 
Felnevetnek és lehanyatlanak. 
Kezük a magasba lendül. 
Lebegés. 
Különös lebegés. 
Istenem fordítsd el tőlem a keserű poharat.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése