2023. október 31., kedd

Kiss Ottó: Visszafelé hull a hó - Újabb versek gyerekhangra












Úgy érzem magam, 
mint a hal, 
akit kihorgásztak. 
Márióval egy zsinór köt össze, 
ami láthatatlan, 
de mégse lehet elszakítani.                      

*  

A gólya 
sokkal okosabb 
az embernél, 
mert nemcsak 
a vízben meg a földön jár, 
de repülni is tud. 
Nemhiába 
hitette el mindenkivel, 
hogy ő hozza a kisbabát.                      

*  

Amikor a doktor nénihez értünk, 
anya levette a kabátomat, 
meghámozott, 
mint egy narancsot. Milyen édes 
ez a gyerek, mondta a doktor néni, 
pedig savanyú arcot vágtam, 
és féltem is egy kicsit, 
legszívesebben az ágy alá 
bújtam volna, 
vagy a szoba sarkába, 
hogy csalogassanak elő, 
a doktor néni és anya, 
becézzenek meg simogassanak 
a szavakkal, hogy érezzem: 
jön elő belőlük a szeretet, 
és megtalál, 
hiába bújok el.                      

*  

Ma szerencsés napom volt: 
találtam egy négylevelű lóherét.                      

*  

Ha valaki csuklik, 
az azt jelenti, 
hogy emlegetik. 
Ezt egy néni mondta 
a buszmegállóban. 
Anya meg azt mondta, 
hogy biztosan 
apa emleget minket, 
azért csuklottam. 
És amikor mindnyájan, 
a néni, 
anya, 
meg én is 
emlegetni kezdtük 
az autóbuszt, 
azonnal meg is érkezett.  

Egy nagy kék csuklós.                      

*  

Amikor a Márió 
anyja meg apja elváltak, 
ő kutyát kapott ajándékba. 
Megkérdeztem a papát, 
hogy velük mi van, 
de azt mondta, 
hogy ők soha nem válnak el, 
mert annyira szeretik egymást.  

A kutyát már meg sem említettem.                      

*  

Az este 
olyan sűrűn villámlott, 
hogy azt hittem, 
nappal van. De eső 
nem esett, 
és az ég sem dörgött. 
Gondolom, 
nem voltak mérgesek 
ott fenn, 
csak nem bírtak elaludni, 
és kapcsolgatták a lámpát.                      

*  

Máriónak 
meg a biciklinek 
vannak hátrányai. 
A biciklin nem lehet játszani, 
Márión meg nem lehet biciklizni.                      

*  

A vonatsínek 
egymás mellett 
mennek, 
de valahol messze 
összeérnek. 
Apa szerint csak a végtelenben.  

Apa és anya 
is egymás mellett 
mennek, 
én meg középen, 
mert én vagyok a végtelen, 
ahol ők összeérnek.                      

*  

Amikor hazaértünk, 
anya visszahallgatta 
a rögzítőt. 
Apa üzent a kiküldetésből, 
de csak annyit, 
hogy szép a Tisza, 
olyan, mint egyszer régen. 
Anya erre sírni kezdett, 
sok víz folyt le 
a szeméből, 
de nem volt szomorú, 
inkább szép volt. 
Olyan,mint a Tisza egyszer régen.                      

*  

A bábuk közül 
a marionett hasonlít 
legjobban az emberhez. 
Minden ízét 
külön zsinór segítségével 
lehet mozgatni, 
és felülről irányítható.                      

*  

Jön az árvíz, 
mondta anya. 
Jön az árvíz, 
mondta, 
és félrenézett. 
Jön az árvíz, 
idézte riadt tekintettel 
Petőfi Sándort, 
pedig akkor még csak 
patakokban 
folyt arcáról a könny.                      

*  

Ami nem történik meg, 
az az éjszaka. 
És ami megtörténik, 
az a nappal. 
Hogy egyszer 
teljes világosság legyen, 
előbb-utóbb mindennek 
meg kell történnie.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése