Bella István: Ím, én is

Ím, én is, ki az örök nyártól,
fogantattam az ifjúságtól,
s bordáim között, így születtem,
világszaggató szerelem ver,
elhamvadok, de el nem égek,
az idő feketébbre éget,
s ha nem leszek, csak füst, korom, sár,
őrt fogok állani síromnál.