"Most azért megmarad a hit, remény,
szeretet, e három; ezek között pedig
legnagyobb a szeretet. "
(1 Kor 13,13)
Gyönyörű vagy, szabad vagy,
röpülsz, forogsz, s a nevetésed
messzire hallik.
Szeretlek. A kezemet
nyújtom, valami iszonyatos
magasságból, messzeségből.
Látom az arcod. Nem ismerlek.
A szemedet figyelem, és meg-
borzongok, ha rám tekintesz.
És mégis: itt tartalak a karjaimban,
ajkaink egymást keresik, és a félig
lehunyt szemeink nagyon is beszédesek.
Csak legyen elég erőnk, Uram!
Legyen bennünk elég erő és akarat,
hogy megtartsuk magunkban ezt a
soha-véget-nem-érő, örök ölelést.
Ezért imádkozom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése