Ma éjszaka kioldom a masnit,
és útjukra engedem az álmokat,
követelőző mozdulataikat
nem terelem.
Jól tudom, fehéren őrködnek
köröskörül a falak,
kiszabják a csend határait,
amíg szemhéjaid alatt összefut,
majd súlya alatt a párnádra hull
a bánat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése