a kéken égő pacsirtát. Ő maga az útszélen
színtelen.
És első szavam: hol hagytad fenséges
bíborszíned?
És felel ő: lám, csak kelléknek szánsz, színem
hatalmára vágysz, s a beteljesülésért
mindent elkövetsz, hogy kedélyed virulni lássék;
engem megidéztél, és jöttem én, a vihartúlélte
pipacs: gyökérrel, szárral, levéllel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése