Végh Tamás : Csak a hűség

Tűnékeny, törékeny pillanatokat őrzök. 

Érzem szakadatlan, örök érintésed 

átsuhanni az atlantiszi hómezőkön.

Féltelek, szorítlak, -óvnálak-, tartalak. 

Csak hűségem az, ami állandó marad, 

ha szilánkosra törik a megőrzött pillanat.