semminek nem tudnál jobb helyet.
Talán az elhelyezkedésen múlik minden,
olyan, mintha az asztalból nőtt volna ki
a toll, pohár, állólámpa, monitor,
a kertből a csap, a kútból a vödör
és mintha márványból lenne minden,
és egyszerre láthatóvá válna
a belső összefüggés, a keringés,
ami összeköti a szerveket
mintha egy kőtömbből lenne kifaragva a világ
és te is annyira össze vagy kötve mindennel,
hogy még azt is elfogadod, ha most mondja meg,
nem szeret,
és ilyenkor fekszel le a legnyugodtabban, mert tudod,
hogy ha nem ébredsz fel, nem marad utánad hiány
a világ olyan
mint az ujjainkkal széthúzott gaz,
ahogy kilépünk belőle, összezár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése