csúcsivén, az ablakrózsa mellett
és mellében elfúl a lehellet,
hogy hová nőtt az a végtelen láz,
amely őt íly polcra állította.
S fölmagaslik, s örvend élni, szíves
tetterővel, mint az a földmíves,
aki dolgozott, nem tudva nyomba
az új föld felé utat találni
a telt és kész Édenkerten által.
Istennel nehéz volt pörbe szállni,
mert nem engedett s felette bőszül,
újra és megújra új halált hal.
Ám az ember megmaradt: a Nő szül.
Kosztolányi Dezső fordítása
*
Rainer Maria Rilke: Éva
Egyszerűen áll a székesegyház
csúcsivén, az ablakrózsa mellett,
almapózban, egy almát emelget
és övé a bűnös-bűntelen láz
a növő fiú miatt, kit ő szült,
amióta elindult szeretve
az örök dolgoktól új keretbe,
ifjan, a vén földön, mely megőszült.
Ó, kicsit beh kedvvel lakta volna
azt a kertet még, békét találva,
nézve a bölcs, jámbor állatokra.
Ám a férfi döntött és ő is ment
véle együtt, vágyva a halálba,
bár alig ismerte még meg Istent.
Kosztolányi Dezső fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése