2020. november 17., kedd

Meliorisz Béla: Esik

innen látni még valamennyire a tengert 
meg öregedő arcom az ablaküvegben 

hamuszürke lett a világ 
ellobbantak a sziklás part lángjai 

végül értelmüket vesztették 
a távoli és titkosnak szánt üzenetek is 

rendszerint félelmetesen ismétlődnek a dolgok 
csak nem beszélünk róluk mert minek 

de hisszük hogy egyet gondolunk 
mintha egy közös kirándulásra emlékeznénk 

akár filmrészlet is lehetne az egész 
a száradt álomdarabokat a szél elsöpörte 

szakadatlanul esik 
hasadni készül a várakozás vászna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése