" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."
Öleljetek meg, drága, súgaras napok, Még néha most is megdidergek s borzadok Míg tél szakad rám s hófuvással eltemet, Dédelgessétek sajgó emberségemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése