világra hozta Mária,
kire leszállt a Magasságos,
Aludt a város.
Szűz szült, csillag kelt, ég kinyílt,
Angyalok hoztak égi hírt :
legyen Istennek dicsősége,
s a Földön Béke!…
Míly titok ez! Mint szép mese!
Meg se értheti senki se,
akinek alszik még a lelke,
legyint nevetve.
De én szívemre hallgatok,
nekem boldogság e titok,
s halálig vallja szám, szívem:
- én elhiszem!
Hiszem, mert ez üdvöm ügye.
Ha az Ég és a Föld frigye
szűzben gyümölcsöt nem terem,
- mi lesz velem?
Hiszem, hogy Ő az, Ki értem élt,
értem áldozta életét,
s ha ellep is a bűnök mocska,
vére lemossa.
Hiszem, mert nincs más élet, út:
mennybe csak Ő nyithat kaput,
s mit itt nem, - ott mindent
megértek, ha majd belépek.
Hát lehet-e, hogy ne örvendjek,
hogy megszületett az a Gyermek?
Isten szerelme Földre szállott,
legyen érte örökre Áldott!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése