Pécsi Ilona: Szerelem

Akár az alkony izzó vásznára 

szóközökkel írt levél, 

csendünk lobogó titok. 

Mint megfejtetlen rajzok a falon, 

szemeden néma kérdőjelek 

a holnapok. 

Feltöretlen ajkam mögött 

csak gyűlik a kódolt remény: 

emberarccal született 

válaszod vagyok.