Ő távozik belőlem külön útjaira s visszatér, ha itt az idő.
Ő hozza-viszi a híreket köztem s Isten közt, ő jár utána hasadt, pirkadó
egek alatt, ködös hajnali járdákon kakasrikoltásban, kutyaugatásban. Ő
jár utána villamoszörgésben, templomkongatásban. Szivárványok alatt
tűnik fel, kabátja széle lobog, ha megjön, leül az asztalhoz. Rám néz, nem
beszél, mindent tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése