2024. március 17., vasárnap

Johannes R. Becher: Az eljövendő

Anélkül nem jöhet, hogy ellenem 
ne forduljon keményen, mert a múlt 
bennem szorult sokféle limlomát 
meg kell hogy semmisítse érkezése. 
Aztán továbbhalad. Majd hátranézve 
igazságos lesz később; addig is 
nem kell türelmesnek maradnia! 
Szeretnék képességet arra, hogy 
messzebb futhassak nézni megszabott 
határaimnál: És szemben magammal 
erőm legyen ítélni, hogyha így 
rendeltetik, s hogy az ítéletet 
magam hajthassam végre magamon. 
Elöl várom, ha majd megérkezik, 
s kezet nyújtván köszöntöm: “Jó dolog, 
hogy eljöttél.” Aztán együtt megyünk 
néhány lépést. “No, most eredj tovább 
a magad útján!”...Én meg messzire 
látom magam lépkedni; s tiszta fényben 
- emelkedésében követve őt - 
pillantok vissza rám az ő szemével.     

Csorba Győző fordítása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése