valahol, messze, nem is tudom,
kezedben, virágok, vannak,
hajnali remegésben.
Magukhoz, magukhoz, magukhoz.
Szinte mindenütt lehetnek, csak
épp erre nem látni őket, csak
éppen ezen a tájon.
Vannak, ha akarom, vannak.
Ha álmodom, akkor remegnek
hajnali szélben, ha álom:
és szirmaik hullanak, egyre,
és hullnak a szirmok, és
pusztulnak ők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése