illó olaj, elszalad
s kialszik a tűz!
Józan észre mit se adj!
Csak előre, csak szaladj,
hogyha dolgod űz!
Évezredek tűnnek el,
de holtodig énekel
némely pillanat…
Reád ontja illatát,
bölcsőd is, meg paripád,
ringat s elragad.
Van hazúg és van igaz:
jól vigyázz, hogy melyik az,
amely a tiéd!
S ha fölkapta lelkedet,
hagyd, hogy szálljon el veled.
Szállni, ó, be szép!…
Hegyre viszen?… Mélybe ránt?…
Csak előre, sose bánd,
ha a vágyad űz!
Menj, siess! A pillanat
illó olaj – elszalad
s kialszik a tűz…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése