Egy biztos pont az eltévedt világban
Mert lassan semmi másod nem marad
mint benne élned minden kis hibádban
A vénség jön s emberré nemesít
szemedben szűkül jövőd sápadt képe
tisztábban látod ballépéseid
és belebotlasz minden semmiségbe
ha körülnézel léted romjain
ahonnan kiút nincs csak szakadék
bár gyermekkorod apró szavait
szeretnéd újra összerakni még.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése