keservesre,
amelyen nem vár öröm,
csak bánat borzolja az éjszakádat,
ha úgy érzed, hogy
elmenni könnyebb, mint maradni,
ha csak én hívlak
a többiek korholva marasztalnak,
kenyeret adnak a rabnak,
s kihallgatják a szívverésed,
ha minden mindegy már,
csak oldódjon a remegés,
ha a könnyektől
leroskad a fájdalom –
elengedlek.
Ha Te is menni akarsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése